Dr. Tóth Ádám

Közjegyzői okirat

Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet a közjegyző ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. 

A közjegyző kétféle közjegyzői okiratot készíthet: ügyleti okiratot vagy ténytanúsító okiratot. Az ügyleti okirat a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét tartalmazza közhitelesen, vagyis a közjegyző a felek ügyleti akaratának megfelelő okiratot készít, amelyek jogot alakítanak, illetve jogvitákat előznek meg; ilyenek a különböző szerződések és egyoldalú nyilatkozatok. 

Közjegyzői okirat, Jogérvényesités per nélkülA ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket tanúsítja közhitelesen jegyzőkönyvi vagy záradéki formában, vagyis a közjegyző a saját érzékszerveivel tapasztalható külvilági eseményeket írja le, fotózza, kép- vagy hangfelvételt készít, következtetést azonban a közjegyző nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. Ténytanúsító okirat a sorsolásról, weboldal tartalmáról, kézbesítés eredményéről készített jegyzőkönyv és valamennyi hitelesítés.

A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat, amely elektronikus úton is elkészíthető (elektronikus közokirat).

Az ügyleti okiratnak kétféle szempontból van nagy jelentősége. Egyrészt közokirati bizonyító erővel rendelkezik, a legerősebb bizonyító erejű okiratfajta. A tartalmát valódinak kell elfogadni, ellenbizonyításnak vele szemben csak akkor van helye, ha azt törvény ki nem zárja vagy korlátozza. Másrészt a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratok esetében - ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt - a közjegyző látja el végrehajtási záradékkal a saját maga által készített közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Egyszerűen kifejezve, a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás (pénzösszeg megfizetése, ingatlanból való kiköltözés) a fenti feltételek fennállása esetén per nélkül is végrehajtható, tehát hosszadalmas és költséges peres eljárást lehet vele megspórolni. Ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is végrehajtható. 

A ténytanúsító okiratok záradéki formában készülnek, ha azt a törvény kifejezetten megengedi, minden más esetben pedig jegyzőkönyvi formában. A közjegyző ténytanúsító okiratot állíthat ki például arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező, a fordítás helyességéről, az aláírás és kézjegy valódiságáról, az okirat felmutatásának időpontjáról, a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, a tanácskozásról és határozatról, egyéb jogi jelentőségű tényről, váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

A közjegyzői okiratok elkészítésének szigorú eljárási rendje és tartalmi előírásai vannak, így például a közjegyző köteles minden egyes ügyfél esetén megvizsgálni, hogy a személyazonosító okmánnyal nem követnek-e el visszaélést, köteles vizsgálni a személyazonosságot, az ügyfél beszámíthatóságát, cselekvőképességét, ügyleti akaratát, az ügyfél képviselőjének képviseleti jogosultságát. Köteles pártatlanul segíteni a feleket, azaz elmagyarázni az ügyletek tartalmát, lényegét, jogi következményeit, segítséget nyújtva ezzel abban, hogy az ügyfél – így különösen a gyengébb fél – a valódi akaratának megfelelő ügyleti nyilatkozatot tegyen minden lehetséges felelőssége tudatában.

A közjegyzői okirat sosem tűnhet el, ugyanis az eredeti közjegyzői okiratot az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek hiteles kiadmányt kapnak az okiratról. A közjegyzői okirat papír alapú megőrzése, valamint annak digitalizált formában az elektronikus letéti tárban történő elhelyezése következtében a szöveg változatlan marad, és az okirat nem veszik el.

Valamennyi közjegyzői tevékenység díjszabásáról a 14/1991. (XI.26.) IM rendelet rendelkezik, a közjegyző az abban előírt díjakat alkalmazhatja az okirat-készítési tevékenysége során is.