Dr. Tóth Ádám

Közjegyző

A közjegyző és a közjegyzői eljárás az Ön jogait tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett biztosítja.A közjegyzőt a törvény közhitelességgel ruházza fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Tevékenységét tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett köteles gyakorolni. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jog vitán felül álló érvényre jutásáért tevékenykedik.

Titoktartás

A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomására jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A titkot - még hatóságnak is - csak az Ön hozzájárulásával szolgáltathatja ki.

Közreműködés megtagadása

A közjegyző közreműködésre van kötelezve, ha a fél jogi érdekét valószínűsíti. A közjegyző köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, pl: jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.

Teljeskörű jogi szolgáltatás

A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozattal vagy jogügylettel összefüggésben, az esetek nagy részében még egyéb teendő is van. Szükséges pl. gyámhatósági engedély, nyilatkozat beszerzése, ingatlan nyilvántartásba, cégjegyzékbe történő bejegyeztetés. A közjegyzői szolgáltatás teljes körűsége azt jelenti, hogy az okiratszerkesztésre vonatkozó kérelem alapján a közjegyző hatósági eljárásokban is képviseli Önt, és így elkerülhető a hosszas utánjárás.

Szabott díjak

A közjegyzőt a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított díjazás illeti meg. A díjszabás alkalmazása a közjegyző számára kötelező. A díjszabás megbízható és díja a legtöbb esetben alacsonyabb, mint gondolná.

A közjegyzői szolgálat

A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat.

A közjegyzők működésének felügyelete

A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi.

A legteljesebb függetlenség

A közjegyző tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve és nem utasítható. A közjegyző a hatályos jogszabályok keretei között, pontosan és lelkiismeretesen köteles eljárni. Több érdekelt fél esetén a közjegyző nem az egyikük képviselője, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadója. Még felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző, vagy tisztességtelen ügyben.

Közjegyző - elérhető közelségben

Közjegyzőt nem csak a nagyvárosokban, hanem sok olyan településen is talál, ahol bíróság, vagy egyes hatóságok, pénzintézetek nem működnek. Az állam gondoskodik arról, hogy a közjegyző az ország bármely részén elérhető közelségben legyen az állampolgárok számára.

A közjegyző és a közokirat

A közjegyző egyik fő feladata bármely szerződés (adásvételi, bérleti, társasági szerződés, házassági és egyéb vagyonjogi szerződések, kölcsön- és hitelszerződések, zálogszerződések és egyéb biztosítéki szerződések, haszonbérleti, haszonkölcsön, öröklési szerződés és egyéb halál esetére szóló szerződések) vagy jognyilatkozat (meghatalmazás, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, élettársi nyilatkozat, apai elismerő nyilatkozat, felmondás, végrendelet) közjegyzői okiratba foglalása. 

A közjegyző az okiratok eredeti példányát megőrzi, arról hiteles kiadmányt és másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegyző személyétől függetlenül a közjegyzői irattárak is biztosítják.

A közjegyzői okirat bizonyító ereje

A közjegyzői okiratnak különleges bizonyító ereje van arra nézve, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel. Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, ugyanis, amelyet közjegyző ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben csak annyiban van helye, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza; a közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni. A közjegyző az eredeti papír alapú közokiratról ugyanilyen bizonyító erejű elektronikus közokiratot is készíthet.

A közjegyzői okiratok végrehajthatósága

A kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat egyik következménye lehet az ún. közvetlen végrehajthatóság. Amennyiben a közjegyzői okirat tartalmazza ugyanis a végrehajtási törvény által előírt tartalmi kellékeket, per nélkül, közvetlenül a közjegyző rendelheti el a végrehajtást, amennyiben ennek általános és különös feltételei fennállnak, vagyis pénz és idő takarítható meg a kötelezettségvállalást tartalmazó ügyletek vagy nyilatkozatok közjegyzői okiratba foglalásával.

Hitelesítés, tanúsítvány

A közjegyző nemcsak aláírást és másolatot hitelesít, hanem a külvilágban történő, általa is tapasztalható egyéb jogi jelentőségű tényeket is közhitelesen rögzíthet. Jegyzőkönyvi tanúsítványt készít például váltóóvásról, sorsolásról, weboldal, e-mail, SMS tartalmáról, próbavásárlásról, helyiség kiürítéséről, életben létről, cégnyilvántartás tartalmáról, árverésről, versenytárgyalásról, egyéb tanácskozásról, szavazásról, kézbesítés eredményéről, míg záradéki tanúsítványt készít névaláírás hitelesítéséről, másolat hitelesítéséről, bizonyos esetekben fordítás helyességéről, de okirat felmutatásáról, közhiteles nyilvántartás (cégjegyzék, ingatlannyilvántartás, zálognyilvántartás, élettársi nyilatkozatok nyilvántartása adattartalmának tanúsítása) tartalmáról is.

Okirat, pénz és értékpapír megőrzése

A közjegyzőt a törvény okirat, pénz és értékek megőrzésére hatalmazza fel. A közjegyző — ha jogszabály kivételt nem tesz — bármely okiratot vagy információhordozó is átvehet megőrzés céljából, ami akár egy szellemi termék is lehet. 

Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző csak akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével. A bizalmi őrzés intézménye a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző őrizetében lévő értékek kezelését a közjegyzői kamara folyamatosan ellenőrzi.

Végintézkedések és örökségtervezés

A közjegyző különösen járatos a különféle végintézkedések (közjegyzői okiratba foglalt és közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) elkészítésében. A végintézkedésnek számító okiratok elkészítésén kívül a közjegyző segítséget nyújt az örökségtervezésben is, vagyis abban, hogy az öröklésben érdekeltek egymással illetve az örökhagyóval kötött szerződéseikkel a hagyaték sorsát akár még az örökhagyó életében rendezzék (rendelkezés várt öröklésről, lemondás az öröklésről). A közjegyző segítségével megelőzhetőek a jövőbeli viták és megőrizhető a családi béke.

Végintézkedések országos nyilvántartása

Nincs elveszett végintézkedés! A közjegyzőnél készült, vagy letétbe vett végintézkedéseket bejegyzik a Végintézkedések Országos Nyilvántartásába. A nyilvántartás nem nyilvános, abból adatot a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kérhet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével az eljáró közjegyző tudomást szerez az Ön végintézkedéséről és biztosítja annak érvényesülését.

Ingatlanforgalom

Ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez a közjegyző az Ön számára közokiratot készít.

Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány

A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező öröklést – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa. A közjegyző elősegíti, hogy az eljárás során az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés lehetőleg jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A hagyatéki eljárás lehetőséget ad arra, hogy az örökösök az öröklési rendtől eltérjenek és egymás közötti egyezségben rendezzék jogutódlásuk módját és mértékét. 

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír, váltó, csekk, egyéb okirat (pl. takarékbetétkönyv) értékének a kiállító által történő kifizetéséhez annak semmissé nyilvánítása útján a közjegyző segítséget nyújt.

A közjegyzők adatait többek között a hivatalos telefonkönyv is tartalmazza. Felvilágosítást kaphat a közjegyzők kamaráitól is vagy a www.kozjegyzo.hu honlapról.